Méhes György:  E G Y E T L E N E M
Medalionok Erzsébetről


A Kossuth-díjas Méhes György, az erdélyi Nagy Mesélő utolsó könyvében imádott feleségéről és önmagáról mesél szívből és szívhez szólón.

Méhes György az Egyetlenemről:
(Részlet Pósa Zoltán interjújából, Magyar Nemzet, 2005. január 4.)

"Tagadhatatlan, hogy életem hatvan esztendejében ő volt az a nő, aki a mindenséget, a boldogságot jelentette számomra. A feleségem nagypénteken eltávozott e földről. Már a temetését követő nap reggelén elkezdtem írni Nagy Erzsébet élettörténetét egyetemi hallgató korától a haláláig. Erzsébet fényképe itt van az ágyam fejénél. Neki is mondogattam, szó szerint így is hiszem: időnként Isten leküld hozzánk angyalokat. Lehet, hogy mire leérnek a földre, már talán átmenetileg el is felejtik, hogy angyalok voltak, de hozzák magukkal a jóságot, a kedvességet, a szeretetet. Minden jót, amit a földön lehetséges. Az egyik e csodálatos lények közül hozzám jött, és lett hatvan évig életem osztályos társa. És én olyan végtelenül boldog voltam vele, hogy az elmondhatatlan. E könyvben megpróbálom elmondani például, hogy nem volt külön életünk. Amikor írtam, ő adta nekem a lélegzetet. Most is úgy gondolom, tudom, miket beszélek, tudom, hogy Erzsébet lelke él, és vár rám odaát. A róla szóló könyv megírása közben is fogta a kezemet. "


Méhes György: Emmi

Az egyedül élő öregasszonyról, Emmi néniről már senki sem tudja, hogy hajdanában álomélet várt rá. Szépsége mellett gyönyörű hanggal áldatott meg, Európa operaszínpadjai, délceg vőlegény, siker és boldogság ígérkezett, míg el nem jött a végzetes nap.

A mindent elsöprő szerelem áldozatául esett Orsolya és a pénz ördögi világában fuldokló Gina után Emmi a harmadik erdélyi grácia, akinek története olyannyira fájdalmas, akár egy görög tragédia. Érzelmes, ugyanakkor kegyetlen ez a regény, ragyogó ötvözete lélekrajznak és kalandnak, és mindez természetesen a méhesi patinás polgári világba ágyazva.

A Kossuth-díjas Méhes György az idén, kilencvenegy éves korában lépett át a Magyar Panteonba. A Nagy Mesélő regényei (Kolozsvári milliomosok,Bizalmas jelentés egy fiatalemberről,Gina,Orsolya, Szép szerelmek krónikája), melyek Erdély letűnt, polgári-romantikus világát elevenítették föl, hatalmas sikert arattak. Az Emmi szépséges-szomorúságos befejezése ennek a felejthetetlen sorozatnak.


Egy szépreményű ügyvédbojtár, aki a szóbeszéd szerint esténként ifjú hölgyek ablaka alatt ad szerenádot és egy professzor legszebb lánya egymásba szeretnek. A szenvedélyes szerelem egy életre szól, ámde évtizedeken keresztül egy fölöttébb viharos színpadon zajlik, melyen rokonok és vetélytársak ármánykodnak, hol ellenük, hol egymás ellen, hadseregek masíroznak föl- s alá, tarol a spanyolnátha és a legügyesebbeket is beszippantják a gazdasági válságok örvényei. A színpad a század első évtizedeinek Erdélye, a szerelmesek pedig nem mások, mint az író szülei, Elek és Ilon. A történeteket elmesélő családtagok egymás szájába adják a szót, így kettejük krónikájába beleszövődnek a család és a rokonság különleges románcai is, hogy aztán a regény egy olyan szerelem kibontakozásával érjen véget, menynek immár maga a szerző a hőse. Az első, eblematikus mondat foglalja össze a legszebben a regény lényegét: "Szüleim nagyon szerették egymást, és ez a legnehezebb napjaikban is megvédte őket."

A kilencvenedik életévét is betöltött, Kossuth díjas Méhes György életművének számos darabja jelent meg már kiadónk gondozásában. A talán főműnek is tekinthető Kolozsvári milliomosok, az erdélyi gráciák történetei, az elbűvölő meseregények, és a szerző kalandos ifjúkori éveit megörökítő Bizalmas jelentés egy fiatalemberről után, a Szép szerelmek krónikája betekintést enged a Nagy Mesélő szerteágazó családjának históriájába. Az emlékek eme labirintusában gyönyörrel barangolhat az olvasó, hiszen ismét a patinás méhesi világban jár, ahol szerzőnk a tőle megszokott kedéllyel és szeretettel mesél Erdély hol szerenádoktól, hol puskaropogástól hangos éjszakáiról.


"Egy ember rosszakarata dobott ki az első vonalba, s egy másik jóakarata visszahozott" - írja a szerző, visszaemlékezéseinek eme regényes történetében.
A mindössze huszonnyolc éves Méhes György hazafias filmötletével próbál "áttörni" a pesti művészek élvonalába, miközben a világpolitika színterén diktátorok és csatlósaik nagytétben játszanak. Az ifjú vitathatatlan tehetségét sokan dicsérik, de a cenzúra láthatatlan keze őt is utoléri, a történelem hamisítói, a politikai agitátorok mind a szépreményu író felívelő karrierjének útjába állnak. A politikai konkolyhintés közepette Méhes testközelbe kerül a nyilas agitátorok titkos gyűlésével, a meg nem alkuvók táborával, vagy éppen a korszak híres íróinak kávéházi körével, hogy végül katonasorban is megtapasztalja a háború borzalmait. Ellenséges rádióadások lehallgatásával, "bizalmas jelentések" készítésével ideig-óráig mentesülhet a frontszolgálat alól, de nem örökre...
Méhes György, a nagysikerű Kolozsvári milliomosok, Gina és Orsolya szerzője idén májusban ünnepli kilencvenedik születésnapját. Ez alkalomból jelentetjük meg önéletrajzi ihletésű muvét, amely kivételesen pontos és hiteles képet fest a második világégés idejének erdélyi társadalmáról, a háború sújtotta magyarság életlehetőségeirol, és egy, a világra tág szemmel néző fiatalember sorsdöntő lépéseiről. Megismerhetjük az ifjú Méhes gondolatait házasságról, nőcskékről, a korszak irodalmi életéről, vagy éppen a mindent átható politizálásról, és arról, hogy bizony szeretet, emberség, és nem utolsó sorban szerencse is kell a háború túléléséhez, ahol végképp elválik, ki miféle ember.


"A szerelemben nem az a fontos ami van, hanem amit hiszünk." - vallja Orsolya, akit fiatal kuzinja keres fel, hogy elmeséltesse szülei valódi, mindeddig hét lakat alatt őrzött történetét. A történet főhőse az édesanya, aki tehetséges művész, aki csupa perzselő érzékiség, de boldogtalan alkat, hiszen érzelmeiben olyan mélységekbe zuhan, és olyan magasságokba szárnyal, mint kevesen. Mígnem egy nap méltó ellenfelére és párjára talál Jankovich Tamás, díjugrató lovas és "professzionális szívrabló" személyében, aki a férjes asszonyok bálványa és réme is egyben. Ha két ember egymásba vadul, nincs erő, ami megállítsa őket. A népes családban azonban akad irigyük, a hol a nyilasokhoz, hol a kommunistákhoz hajló Gyula és felesége, akik megrágalmazzák az asszonyt, mire a pletykaéhes város családi skandalumot szimatol, és máris rosszindulatú szóbeszéd járja a házasságtörésről. A szerelmesek menekülnek a bosszúszomjas hitvesek elől, a gyermekeket városokon, országokon hurcolva keresztül, akik mit sem értenek az őket körülvevő viharokból. Miközben a kihalófélben lévő arisztokrata famíliák utolsó sarjai is belépnek a szövetkezetekbe, a lovakat traktorok váltják fel, a tájképeket Sztálin portrékra cserélik, két szerelmes próbál emberhez méltó életet élni, és megtalálni boldogságukat...
A békebeli meseregények és a Gina szerzője ezúttal egy újabb erdélyi grácia történetét meséli el, aki a politikai csatározások és családi belviszályok közepette is hű marad elveihez, vállalja szerelmét, és küzd a végzete ellen.
A tavalyi év könyvszenzációjaként is számon tartott Kolozsvári milliomosok a kilencven esztendős Méhes Györgyöt az irodalmi sikerlisták élére helyezte, számos világszerte népszerű írót és művét utasítva maga mögé.


"Szívszélhűdést kapott a világ". Európa felbolydult, Hitler fegyverkezik, és a háborús konjunktúra felkavarja Kolozsvár polgári elitjét. Nemes Gina, a jómódú kereskedő leánya a barátnok féltékeny kígyótekintete, és a zord apa intelme ellenére is titkon randevúzik Paul Maximmal, akivel nemsokára egybe is kel. A családi vállalkozás azonban a csendestársak ármánykodása miatt zátonyra fut. Miközben vagyonuk összeomlik, Maxim ráeszmél, hogy csak névleges tulajdonosa a szép Ginának, aki kizárólag tisztessége árán mentheti meg az életüket és a szerelmüket. Vajon meg tudják-e őrizni magukat egymásnak a kávéházi zugfirkászok, gátlástalan kalandorok és bukott vállalkozók hadában, vagy miközben szomjasan hajszolják a milliókat, álmaik és vágyaik semmivé foszlanak? Vagy minden csak szerencse dolga...
Méhes György a tőle már megszokott emberismerettel és érzékenységgel mesél a kolozsvári polgárság "hősi korszakáról", a hatalom és pénz befolyásáról, és a megismételhetetlen élet értékéről. A Kolozsvári milliomosok szerzője ezúttal "női szemmel", egy fiatal lány sorsán keresztül tárja elénk a múlt század erdélyi világának képét, ahol a család jó hírneve, vagy egy "megfelelő parti" többet ér az igaz érzelmeknél, és ahol egy fiatal lány, Gina, mégis szembeszáll a sorssal, és tűzön-vízen át kitart szerelme mellett. A Méhes sorozat újabb regénye is tanúbizonyság arra, hogy a Nagy Mesélő "kiismerte már az emberi világot, már amennyire az a lélegzetvételnyien rövid élet alatt lehetséges".


Keller Frigyes, a szép szál iparoslegény 1877-ben elindul bajor földről, hogy ellesse a külhon tímármestereinek fortélyait. Erdélyben aztán megállapodik, hat fia születik, akik a cserzőkád mellett tanulják ki apjuk mesterségét, hogy Európa-szerte elismert bőrgyáros famíliát alkossanak. A legenda szerint Kelleréknek még a bőrük alatt is pénz lapul, pedig a valóságban szerencséjük éppúgy forgandó, mint Erdély sorsa a századfordulón. Hol nőket szédítenek és gusztálják a kártyát a kaszinóban, hol ipari kémkedésre adják a fejüket, és körömszakadtáig harcolnak a gyárért, a családért, akár egymással is. Miközben a koronás fők ügyleteit a világpolitika tartja napirenden, a Keller família úgy lavíroz a nagyhatalmak között, hogy a haszon mellett a tisztesség is megmaradjon.
A Gyöngyharmat Palkó, a Szikra Ferkó és más meseregények alkotója ezúttal a Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat örökíti meg, regényes formában. A Nagy Mesélő magyarokról, románokról, zsidókról és németekről ír - nem a nemzeti, hanem az emberi vonásokat tartva szem előtt. Olyan békebeli történet ez - mégha háborús időkről szól is -, amelyben a mesék a valóságban folytatódnak.
Az erdélyi polgárság tündöklését és bukását bemutató Kolozsvári milliomosokat sokan a Méhes-életmű rejtett kincsének tartják. Talán e kiadás hozzájárul, hogy ez a nagyszerű és ma is érvényes történet az őt megillető helyre kerüljön.